Zöldspárga, ropogós szalonnamorzsa, tokaszalonnás hollandi mártás (1 adaghoz)
Spárga:
8-10 szál kisujjnyi vastag zöldspárga
fél ek kristálycukor
0,5 ek só
¼ citrom leve
1-1,5 dl víz
A spárgát meghámozzuk, ha szükséges (ha zsenge, nem kell), a fás részt levágjuk, a cukorral, sóval, citromlével feltett forrásban lévő vízbe dobjuk és kb. 45 másodpercig blansírozzuk. Majd jeges vízbe kiszedjük, hogy megakadályozzuk a tovább fővést! Tálalásig félretesszük, ez idő alatt lecsepeg.
Ropogós szalonna morzsa:
8-10 dkg tokaszalonna
A tokaszalonnát apró kockákra vágjuk és egy serpenyőben közepes lángon, gyakran kevergetve kisütjük a zsírját. Amikor finom, ropogós a szalonnánk, leszűrjük. A zsírt a hollandi mártásnál, a morzsát pedig a tálalásnál fogjuk használni.
Hollandi mártás:
1 tk egész feketebors
0,1 dl fehérborecet
0,2 dl fehérbor (Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok – Sauvignon blanc 2024)
0,1 dl víz
4 db tojássárgája
1 db közepes méretű salottahagyma apróra vágva
2 dl? langyos tisztított vaj
0,5 dl tokaszalonna zsír
1 tk citromlé
cayenne bors (elhagyható)
só, ízlés szerint
Beforraljuk a fehérborecetet, a bort, a salottahagymát és a kissé megtört fekete borsot. Addig forraljuk közepes lángon, míg a folyadék majdnem teljesen eltűnik. Hagyjuk kihűlni majd vizet adunk hozzá és habverővel elkeverjük. Leszűrjük és egy keverőtálba öntjük.
Egy akkora lábasban, melynek a tetején kényelmesen elfér a keverőtál, vizet forralunk (fontos, hogy a tál alja semmiképp se érjen a vízbe!). Ha forró a víz, a tálat a lábasra helyezzük, beletesszük a tojássárgáját, majd állandó keverés mellett, a vízgőz fölött krémesre sűrítjük. A víz ne lobogjon, csak gyöngyözzön! A krém kb. a háromszorosára fog nőni. Ekkor vegyük le a gőzről és lassan, vékony sugárban, állandó kevergetés mellett adjuk hozzá a szalonnazsírral elkevert vajat. Ha már besűrűsödött, adjuk hozzá a citrom levét, sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük ízlés szerint (a cayenne borsot is hozzáadhatjuk).
Következzen a tálalás: a zöld spárgát egymás mellé rendezzük a tányéron, meglocsoljuk a hollandi mártással és megszórjuk a szalonna morzsával. A maradék mártást egy szószos tálba téve a tányér mellé helyezhetjük, tuti, hogy fogyni fog!
Snack-ként és köretként is kiváló!
JÓ ÉTVÁGYAT!
HURRÁ! ITT A SPÁRGASZEZON!
Bár már lassan vége, de azért még sok helyen lehet kapni, így mi is előszeretettel főzünk belőle! Nagyon jó alapanyag és van élete a spárgakrém levesen kívül is! Egy kis spárga-töri:
A közönséges spárga (ami egyáltalán nem közönséges, SŐT, úri étel volt!) Európában és Ázsiában is őshonos és már az ókori egyiptomiak is ismerték! Az ókorban kevésbé volt mindennapi eledel, inkább a gyógyhatása miatt fogyasztották!
Európában a spárga tudatos termesztése több évszázados múltra tekint vissza, a 16-17. századtól jelent meg, mint termesztett növény. Eleinte csak a főúri kertekben volt megtalálható.
Lippay János egyetemi tanár 1666-ban megjelent Posoni kert című könyvében a következőt írja a spárgáról:
„ Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt, ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak az üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. …”
Szóval, egészséges és alacsony a kalóriatartalma! De mindenekelőtt nagyon finom!
